Hírek

Tartalom listázó

Created on: 14. February 2025

Szerzői közreműködés a Springer Nature szakkönyvében

Dísznövények nemesítése: Egynyáriak és vágott virágok

A 2025 februárjában megjelent Springer Nature "Breeding of Ornamental Crops: Annuals and Cut Flowers Book © 2025" című könyv, mely „Exciting Black-Eyed Susan (Rudbeckia spp.): Breeding Challenges and Opportunities” címet viselő fejezetének szerzői Horotán Katalin (EKKE), Orlóci László, Hamar-Farkas Dóra, Neményi, András és Kisvarga, Szilvia (MATE). A könyv megjelenése egy kétéves munkát ölel fel, mely jelenleg a végéhez ért.


 
A Rudbeckia nemzetség régóta nagyon fontos szerepet játszik a dísznövénytermesztésben és -nemesítésben egyaránt. Számos fajának egyre bővülő fajtakínálata cserepes dísznövényként és ágyásnövényként is használható, így igen fontos szerepet játszhat a városi zöldfelületek kezelésében. A városi növényzet folyamatos fejlesztése egyre nagyobb kihívást jelent, hogy megfeleljenek a változó környezet kihívásainak.


A nemesítési munka eredményeként 2024-ben fajta minősítést nyert Rudbeckia ’Shady Girl’ (syn. ’Negro’)
A Rudbeckia fajok könnyen integrálhatók a városi környezetbe, mivel méretük változó, sárga, narancssárga, piros vagy barna virágaik feltűnőek és nagy dekoratív értékkel bírnak. Egynyári és évelő növényekkel egyaránt társíthatók. Jelenleg a fenotípusos tulajdonságok mellett az abiotikus stressztűrés is jelentős nemesítési cél. A Rudbeckia fajok helyet követelnek maguknak nem csupán a dísznövénynemesítők és – termesztők, hanem a települések és magánkertek körében is.  

Az egyik legnépszerűbb fajta, az ’Őszifény’ (bal) és fajtajelöltek (jobb)


 A könyvfejezet kitér a botanikai jellemzőkre, a környezeti stressztűrésükre, és ezen belül az éghajlatváltozás hatásaira adott reakcióikra is, továbbá említésre kerül a városi zöldfelület-gazdálkodás szempontjából való alkalmasságuk.

A botanikus kert egyik állománya


A nemesítésnek több módja van, többek között a klasszikus nemesítési módszerek, amelyeket Magyarországon is végeznek a Magyar Agrártudományi Egyetemen, mely munkába néhány éve bekapcsolódott az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Botanikus kertje is.