Növényorvosi (magyar és angol nyelven)

Utolsó frissítés: 2022 november 29.

Szakkoordinátor: Dr. Takács András Péter egyetemi docens
Tel.: +36-83-545-217, e-mail: takacs.andras.peter[at]uni-mate.hu
Képzésért felelős intézet: Növényvédelmi Intézet
Szakfelelős: Dr. Fail József

További információ:
MATE Georgikon Campus
8360 Keszthely, Deák Ferenc u. 16.,
Telefon: (83) 545-190
E-mail: felveteli.georgikon[at]uni-mate.hu

Képzés időtartama:

4 félév nappali képzésben (magyar és angol nyelven)

Képzés célja és sajátosságai:

A növényorvos alkalmas széles elméleti alapokon nyugvó, a növények védelmével kapcsolatos tervezői, fejlesztői, felsőszintű irányítói és szervezői, szaktanácsadási és szakigazgatási, valamint a kapcsolódó marketing feladatok ellátására.

A növényorvos képes diagnosztizálni a növényeket károsító szervezeteket (kórokozók, kártevők, gyomnövények), ismeri azok biológiáját, tömegszaporodási jelenségeit, a növényvédő szereket és azok hatásmechanizmusát, alkalmazásuk környezeti és humán vonatkozású összefüggéseit. Képes megelőzni a növényi károsítók által okozott károkat, alkalmazza a környezet peszticid terhelését csökkentő, ökológiai szemléletű, integrált növényvédelmi eljárásokat. Munkája során szem előtt tartja az élelmiszer, a fogyasztó, a felhasználó és a környezet biztonságát. Felsőfokú növényvédelmi képesítés alapján jogosult az engedélyhez kötött növényvédő szerek felhasználására.

A képzés további célja, hogy a kutatói pálya iránt elhivatottságot érző hallgatók alkalmasak legyenek a növényvédelem területén folyó tudományos kutatómunkára, és a Ph.D. képzésben való részvételre.

A mesterképzést elvégzett okleveles növényorvosokat átfogóan a növénytermesztés szakembereinek mondhatjuk. Ebbe beletartozik a növényvédelem, sőt a növényekből készült élelmiszerek előállításának szakterülete is. A növényorvos szaktudására a termesztés minden fázisában szükség van, hiszen ismeri és ellenőrzi a növények termesztésének kockázatait, károsítóit, a védelemhez használt növényvédő szerek vegyületeinek hatásmechanizmusát, a termesztés élelmiszer-higiénés, munkavédelmi előírásait, azok környezeti és humán vonatkozású összefüggéseit. Szakmája gyakorlásához egy növényorvosnak tehát növénytani, biológiai szaktudása mellett műszaki, technológiai, természettudományi, gazdálkodási, kereskedelmi, tájvédelmi és vidékfejlesztési, vállalkozási, sőt olykor szakigazgatási és menedzsmentismeretekkel is rendelkeznie kell.

Működési területük a mezőgazdasági termelésben jellemzően a növényi kártevők, kórokozók diagnosztizálása, az ellenük való hatékony védekezés megtervezése, kivitelezése, vezetése. A fejlesztés, kutatás területét választók környezetkímélő növényvédelmi eljárások kidolgozásában és megvalósításában, új növényvédelmi módszerek adaptálásában és továbbfejlesztésében vehetnek részt. A végzettek az államigazgatásban, szakmai ellenőrző szerveknél is elhelyezkedhetnek.